És akkor lássuk a pár napja megjelent csoda-albumot! Mert ez az! Nem hiába számoltam vissza az időt, hogy mikor jelenik meg, és augusztus 20-án figyeltem a weblapokat, hol mi hír van róla. Na de ennyire ne menjünk előre. Ez az album lényegében nem más, mint Okui Masami másnak írt dalait énekli el ő maga. De úgy, hogy nagyon jól áll neki, és a dalok nem vesztenek hangulatukból, pedig ahogy elnézem, hogy kiknek írt dalokat, teljesen változatos a lista. És mégis sikerült. Az album legnagyobb erőssége, és ezzel elvitte a prímet az nemcsak a dalválasztás, hanem a dalok sorrendje. Ez a 12 dal így együtt, egy egységes egészet alkot, és ez a 12 dal együtt annyira, de annyira kellemes hangulatot áraszt. Valahányszor hallgatom, mindig becsukom a szemem, és olyan helyre repít el, ahol csak boldogság van. Az utolsó dal is olyan gyönyörűen zárja le ezt a képzeletbeli utazást, hogy a hallgató azt gondolja, hogy amíg él, emlékezni fog rá! És milyen jól gondolja! És még amit tapasztaltam, hogy lassan telik az idő, miközben az albumot hallgatom, valahogy sokkal hosszabbnak tűnik az a bizonyos 55 perc. És minden egyes másodperce élvezet, boldogság, minden egyes dalnak minden egyes pillanata csodával áraszt el, minden egyes pillanata a csúcson van. Van két dal, mely talán nem annyira magas minőségű, a STRATEGY és a Time Limit, de ez sem baj, mert hangulatilag beleillik, és néhány meghallgatás után nemhogy megszokjuk, hanem teljesen az album részévé fogadjuk be őket. Mindegy, hogy ki milyen módon szerzi meg az albumot, akár mp3-ban, akár eredeti CD-ben, készüljön fel, hogy felejthetetlen 55 perc elé néz.

Kedvenc dal: Divine love
Legkevésbé kedvelt dal: -

40/40