Megumi Hayashibara (japánul: 林原めぐみ -> Hayashibara Megumi) 1967. március 30-án született Tokióban. Vércsoportja 0, és csillagjegye Kos.

Talán a Jóisten is seiyuunak szánta. Már kisgyerekként is nagyon szerette az animéket, kedvenc stílusa a Magical Girl. Mindig arról álmodozott, hogy találkozik egyszer velük, mert szentül hitte, hogy az anime-karakterek igenis léteznek! Igencsak nagy érzelmi megrázkódtatásként vette, amikor tudatosodott benne, hogy ők sajnos csak a képzelet szüleményei. De pont ez a csalódás késztette arra, hogy ha nem találkozhat velük, akkor ő adja neki a hangjukat. Amikor a szüleihez jött ezzel az ötlettel, nem kicsit rökönyödtek meg, hogy a lányuk egy nem biztos állást választott magának, ezért nem támogatták az elképzelését, ezért elvégzett egy ápolónői szakmát. A szakmáját bár szerette, de csak fél évig gyakorolta, mert barátai arra bíztatták, hogy bátran csinálja azt, amit szeret.

Így 1986-ban elkezdte a seiyuu (A seiyuu japán szó, jelentése hangszínész) karrierjét. Eleinte ajtónyikorgást, kopogást imitált (Lehet, hogy viccesen hangzik, de sok esetben a hangokat is seiyuuk adják). Majd az első mellékszerepét 1987-ben kapta meg, majd az első főszerepet 1989-ben kapta a Ramna 1/2 c. animének főszereplőnének, Ranmának a női mivoltát kellett szinkronizálnia. Azonnal bedobták a mélyvízbe, mert úgy kellett adni Ranma női hangját, hogy előtte nem is látta maga a karaktert, és ott mondták neki, hogy milyen hangnemben mondja, vidám, szomorú, mérges, barátságos, stb. És minderre 3 hete volt, ami annak tudatában, hogy a felvétel keddenként 18.30 és 23.00 között volt, rendkívül kevés volt. Így Megumi megfeszített munkatempóban dolgozott.

Egyébként Megumi ápolónői szakmája több esetben is jól jött. Egyik esetben 1990-ben egy Ranma rajongói találkozón egy rajongó rosszul lett, és nem volt a közelben orvos, így amíg hívásra nem jött orvos, addig Megumi maga látta el a beteg rajongót. Az élet itt is alaposan próbára tette, mert sikoltozó rajongók között kellett megmérnie a beteg pulzusát, és megadni neki az alapvető elsősegélyt. Volt egy másik eset szintén 1990-ben, amikor egy másik rajongói találkozón lettek légzési problémái egy rajongónak, és egy olyan isten háta mögötti helyen volt a találkozó, ahová a legközelebbi mentő csak 40 perc múlva ért ki a helyszínre, addig Megumi segített rajta.

Megumi eredetileg nem tervezett énekesnői karriert, de egy rövid reklámturné 1990-ben mégis úgy hozta a sors, hogy énekesnő lehetett. Öt nagyvárosban (Hokkaido, Osaka, Tokyo, Nagoya, Kyushu) léptek fel, és az egyik állomáson felfedezte magának a King Records igazgatója, és leszerződtette. Az első kislemeze nem váratott sokáig, 1990-ben jelent meg. Az igazgató elsősorban abban segítette Megumit, hogy amit felénekelt dalokat Megumi, azokat kislemezen kiadhassa. Az első nagylemeze is hamar megjelent, 1991. tavaszán. Ezen teljesen új dalok vannak, és igazi siker lett. Az első öt albuma elég sűrűn jelent meg egymás után. 1994. nyarán már az 5. albuma látott napvilágot. 1995-ben erős stílusváltáson ment keresztül. Egyrészt külsőleg; megvált a 20. század elejét idéző hajkölteményétől, és leeresztette a haját, valamint zeneileg, a dalai sokkal pörgősebbek, komolyabbak lettek. Ennek elméletek szerint két oka van. Egyrészt 1995. elején figyelt fel rá Amerika, amikor eljutott a tengeren túli kontinensre a Ramna 1/2, másrészt ekkor dolgozott együtt egy ekkor debütáló Japán énekesnővel, Okui Masamival, akivel azóta is legjobb barátok. Masami megjelenése, stílusa hatással volt Megumira, és a későbbi zenei stílusát is meghatározta. 1995. tavaszán megjelent a 6. albuma. Ezentúl lemezei sokkal ritkábban jelentek meg, de annál jelentősebbek lettek. Megumi sikere ezekben az időkben csúcsosodott ki.

1998. végén egy nyilvános felvételen 1000 rajongó előtt Megumi bejelentette, hogy férjhez megy. A férj kiléte ismeretlen, csak annyit tudni róla, hogy szakmabeli. Albumai ezek után még ritkábbak lettek, legalább 2 év telt el albumai között, ugyanis szeretne időt szakítani magánéletére is. Kis időre, 2004-ben visszavonult, mert gyermeket vár, és ebben az évben életet adott kislánynának.

2006. nyarán tért vissza, albuma 2007-ben jelent meg, és most 2008-ban csillaga ismét a régi fényében ragyog. 11 év után 2008. július 2-án visszatért a japán TV Tokyo csatornájára a Slayers, melyet rajongók kitörő örömmel fogadtak, és még a legszigorúbb kritikusok is elismerik Megumi munkásságát, és még sok évet jósolnak az énekesnőnek.

Megumi nem is kíván visszavonulni. Nagyon tiszteli azokat a seiyuukat, akik még időskorukban is a szakmájukban vannak. Szeretné az ő példáukat követni.

Hogy miben rejlik Megumi sikere? Miért szeretik ennyire Japánban? Miért van az, hogy 2003 óta minden évben kitüntetik a legjobb seiyuu címével?
A választ elsősorban a felfogásában kell keresni. Megumi alapelve az, hogy az anime karaktereket életre kell kelteni, kerül, amibe kerül! Hihetetlen elszánt! És ez az elszántág, lelkesedés nagyon átjön a munkásságán keresztül. Hangja annyira él, hogy még a legszomorúbb embert is képes megnevettetni. Emellett egyaránt élethűen tud szinkronizálni vidám, bolondos, valamint szomorú, komoly karaktert. Dalai nagyon szerethetőek, élnek, képes felrázni az embert. És most, 2008-ban is nagyon ott van! Egy biztos, még nagyon sokat fogunk hallani felőle!

Személyes vélemény:
Miért az énekesnői pályafutásával foglalkozik elsősorban a honlap, holott elsősorban seiyuu?
Azért, mert Megumi úgy készítette el ezeket a fantasztikus albumokat, hogy ő előtte nem is akart énekesnő lenni, csak úgy hozta a sors. Egy mini-turné keretén belül fedezte fel magának a King Records igazgatója, és Megumi a saját hangjából készítette el az első albumát, és milyen jó albumot készített el! Azt hiszem, a Megasztárban ezt hívják őstehetségnek! Persze utána képezte a hangját, és jobbnál jobb albumokat készített, de mindig is a szinkronszínészet az elsődleges profilja. De énekesnőnek is fantasztikus!